Bárhogy: csak őrizni a Létet.
A szerelmet, varázsigéket...
Hogy érted mindent én s te – értem.
Félelmeken, könnyelműségen...
Befejezetlen folyamatban.
Újólag, visszavonhatatlan.
A félmondatokban is együtt.
Mi felnevel: ketten szeretjük.
És biztatással, nem kevélyen.
A felszínes: aláz és szégyen.
Mert aki szerelemmel áldott:
mentse magává a világot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése