lesz még valami,
kékült ujjak közül
a vándorbotot
kiszakítani,
s feloldani
a szívekre
fagyott görcsöt -
Lesz még valami:
törvénye időnek,
törvénye a szónak.
Nem útravalónak
gyűjtünk igét, álmot,
dalokat, mesét,
nem útramenőknek
szabjuk köpenyét.
S hogy nem állunk
meg nem érdemelten,
nem állunk
mindig
útra készen,
mégis hiszem,
mégis remélem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése