Jó érzés tudni, hogy itt élsz a közelben,
ha nem is nálam.
És nem adsz csókot, de nyakamba követ sem,
csak játszol bátran.
Kóstolod ízét egy holnapi szerepnek,
s bennem a roncsot.
Tanulod játékát: Ki, hogyan szerethet,
nézed, hol rontok.
Nem félsz, hisz nincs mitől, van köztünk távolság,
megvéd a helyed.
Azt mégse gondoljad, hogy ami hajt hozzád,
vénember-meleg.
