A fáradt világ le-lehunyja szemét,
a sápadt fák közt sötétség csavarog,
bokrok, fák alatt az est lágy szele kél,
lombokat köszöntve halkan sustorog.
Lassítani kezd a lét lendülete,
utolsót lobban egy eltévedt sugár,
ahogy mélyül a tájon a fekete,
csendet hord szét az ügyeletes futár.
Növekvő árnyak járják be a tájat,
indulnak csörgedező kis patakok,
rohanó tükrükön párra találnak
ábrándozó, vándorfényű csillagok.
