Lényeges pontjaim megoszthatatlanok;
egyszemélyes sziget bennük a pillanat.
Részt belőle senki nem kért, s így nem adok;
magamban ülök a leszálló est alatt.
Egyedül lennék, ha nem lennék egyedül;
választott társ után nincs több választható.
Tartalom és forma egyhamar kimerül,
lejátszott játékot eldobni nem való.
Jobb így, s míg időm van, akárki eljöhet;
óráról órára más ül asztalomhoz,
láncba fűzöm mindet, akár a gyöngyöket,
s nyakán az éjszaka velük elbolondoz…