Boda Magdolna: (alkonyi kép)

Mintha nehezebben
bukott volna le a nap.
Sarokba szorított a lassan pergő idő.
Utolsó kézszorításod
még bizsereg tenyeremben.
Még bizsereg...
majd belefárad,
mint az ősz a remegő levelekbe.