Tegnap esett. Sok gondom volt a széllel.
A hold lehullt és meghátrált a tenger.
Hevertem kábán, zsibbadt-mozdulatlan,
fedetlen testtel.
Fogott a föld. A tűz, a víz nem ártott.
Hevertem annyit, hogy még most is élek.
Holnap valami mássá morzsolódik
bennem a lélek.
Holnap valami mást jelent a hőség,
a madár hűlt helye a levegőben,
a tompa nesz, ahogyan földre hajlik
a fű szála előttem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése