Vajon ívelhet-e híd a semmin át,
mely alatt semmi szél szalad,
s vajon lehetnénk-e boldogok,
egy semmi percnyi ölelés alatt,
vannak semmit adó percek,
miket semmi gyönyörrel élvezel,
léteznek közöttünk semmirekellők,
kikért Jézusként hiába vétkezel,
vannak semmit adó nappalok,
és semmivé foszló éjszakák,
semmi óráid múlnak el, s van,
hogy semmit szántasz éveken át,
vannak, kik ülnek a semmi felett,
őrzik a meztelen nincset,
s vannak, akik megőrülnek,
ha látják e semmibe folyó kincset.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése