Sors, kaptam jót is tőled, köszönöm:
van asszonyom, békés könyvtárszobám.
Add vissza, Sors, az élet alkonyán,
annyi elorzott, régi örömöm:
serény fecskék fészkével megrakott
ereszeket, zöld palástos hegyet,
méhek táncát virágos rét felett,
az édesen simogató Napot,
bimbózó lányok felhőtlen szemét,
kristályvizű patakok dallamát,
a rigófüttyöt, a legszebb zenét,
a verset, a szerelmes éjszakát,
a derűs, kék eget, a tiszta fényt,
a nyugalmat, az álmot és reményt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése