Időfölötti boldog délután!
Görnyeszt a fény, hogy összeroskadok.
Megtelt veled a föld, és hord a nyár,
a lét-előtti öröm fölragyog.
Mindenütt te. Szerelmed ég a napban.
A kő föllüktet izzó válaszul.
Veled vagyok, ki az éggel maradtam.
Nem érint meg, s örökre rám borul.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése